Termékeink

Több téves információ is kering a köztudatban. Ezek közül párat szeretnék tisztázni.

float-right

Mindenek előtt: a Mangalica nem intenzív hús sertés, ne várjunk tőle extra sovány sonkát, gyönyörű húsos szalonnát. Aki ilyet árul Mangalicaként az hazudik és becsapja önt. A Mangalicából készült termékek ellenben sokkal ízletesebbek. Igaz hogy zsírosabb falatok, na de milyen zsír? Csak úgy olvad az ember szájában, akár a vaj és nincs még fél órai rágás után is egy gumi labda a szánkban, mint azt jó néhány hússertésből készült szalonna fogyasztása során tapasztalhatjuk (természetesen ez az érlelési időtől és módtól is legalább annyira függ mint a fajtától). A fajtára jellemző, speciális zsírsavösszetételnek köszönhetően, a Mangalicából készült termékek könnyebben emészthetőek, más hasonló termékeknél. Összetételüket vizsgálva szakmai vélemények szerint jótékony hatásúak a vér képződésre, emésztésre nézve.

Aztán az az állítás sem igaz , hogy a Mangalica félig vad primitív állat és akár a vaddisznó a jég hátán, takarmány nélkül is meghízik. A Mangalica igen is egy nemesített fajta, mégpedig intenzív zsír termelésre kinemesített fajta. Ebben viszont verhetetlen a világon. A XIX.század végén és a XX. század első évtizedeiben a magyar Mangalica látta el egész Európát zsírral. Gondoljunk csak bele! Elég a nagyszüleink korába visszarepülni és láthatjuk, hogy a zsír a házi disznóvágás egyik legértékesebb végterméke volt. Nem volt véletlen, hogy a zsírsütést ami nagyon könnyen elrontható munkafolyamat csak a legtapasztaltabb emberek végezhették. A zsír nagyon fontos része volt a mindndennapoknak. Egy-egy disznóvágás után a faluban az asszonyok azzal dicsekedtek kinek lett több zsírja. Azzal főztek, tartósítottak (lesütött húst zsíral felöntve légmentes körülmények közt nagyon sokáig lehet eltartani, és kivéve onnan majd felmelegítve királyi csemege!), még a szappan is az állati zsíradékból készült. Fentiekből kifolyólag akkortájt a mangalicán kívűl más fajta szinte szóba sem jöhetett.

A múlt század második felében az étolaj ipari méretű gyártásának megkezdésével, és az akkori gazdasági érdekeknek megfelelő, a sertés zsírt lejárató és azt károsnak kimondó propaganda létrejöttével azonban a Mangalica folyamatosan vesztett gazdasági jelentőségéből. Egyre több háznál jelentek meg a hústermelésre kinemesített hybrid sertések (amiket akkoriban un. "kese" disznónak hívtak), amelyek tulajdonképpen a mangalicával ellentétben sok húst és kevés zsiradékot adott. Ez a fajta olyannyira kiszorította a mangalicát a termelésből, hogy az 1980-as években a kipusztulás fenyegette a fajtát.

Termékeink legfőbb jellemzőjét a hagyományos házi jellege adja. A beinjekciózás helyet a sonkát szalonnát sóban érleljük, az egész parasztsonkát akár 6-7 hétig is , és csak ezt követően kerülnek a füstre. A füst bükkfa fűrészpor tökéletlen égése során keletkezik és visszahűtve (20 C alatt) kerül a füstölő kamrába.

Több vásárlónk is megemlíti : „gyermekkorom jut eszembe ezekről a termékekről, mintha nagyanyám készítette volna.”

A Káptalantóti Mangalica termékcsaládba az alábbi finomságok tartoznak:

  • Füstölt kenyérszalonna (csemege szalonna)

center

  • Füstölt kolozsvári szalonna

center

  • Füstölt toka szalonna
  • Csécsi szalonna
  • Füstölt parasztsonka (egészben, körömmel)

center

  • Füstölt darabolt bőrős comb

center

  • Füstölt darabolt comb ill. lapocka

center

  • Füstölt tarja

center

  • Füstölt angolszalonna

center

  • Füstölt csülök
  • Parasztkolbász csemege és csípős

center

  • Vastagkolbász csemege és csípős

center

  • Turista szalámi
  • Juhbeles virsli
  • Juhbeles debreceni kolbász
  • Sütő kolbász, véres és májashurka
  • Füstölt szelőmájas
  • Disznósajt
  • Főtt-füstölt csülök
  • Étkezési zsír